Keserű igazság

Keserű igazság

“Szellemjárás a vetítővásznon… Úgy esett, hogy a harmincesztendős film első nyilvános bemutatója többféle értelemben is szinte kísérteties képzettársításokat tesz elkerülhetetlenné. Nem csupán azért, mert Ruttkai Éva temetése napján van ma az utolsó – posthumus – Ruttkai premier. “Geszti Pál: Premier harminc évvel később. Keserű igazság. In: Magyar Hírlap, 1986/ 283. 4.

A sors furcsa fintora, hogy a Keserű igazság című mű nem élhette meg saját korában a neki járó dicsőséget, hiszen az 1956 nyarán forgatott film bemutatója a forradalmi események miatt elmaradt, s a Kádár-rendszer korai kultúrpolitikája nem mentorálta ezt a kíméletlenül éles, kritikus sztorit.

A történet pontos képet adhat arról, hogy milyen típusú társadalmi belső feszültségek, szőnyeg alá söprések és mismásolások vezethettek az ’56-os októberi eseményekhez. Kövesi Endre igaz történeten alapuló novelláját Várkonyi Zoltán rendkívül érzékenyen, művészi igénnyel, az ’50-es évek sematikus vonásaitól mentesen adaptálta.

Fotó/ forrás: Schandl Teréz/ NFI

“A Keserű igazság (…) égetően mai problémát állít a mese középpontjába: a személyi kultusz, az embertelenség, a szektás szellem káros következményeit (…). Az önmaga köré személyi kultusz glóriáját fonó, embertelen, lelketlen eszközökkel dolgozó gazdasági vezető típusát Sztankó János (Bessenyei Ferenc) személyesíti meg (…).” Garai Tamás: Éjszakai látogatás Békásmegyeren a Keserű igazság forgatásánál. In: Szabad Ifjúság, 1956/ 193. 2.

“A Keserű igazság a szembenézés, a leleplezés filmje, természetesen az akkori időknek megfelelő mértékű igazsággal és indulatokkal.” Koltai Ágnes: Új erkölcs kovácsa. Keserű igazság – fekete-fehér magyar film. In: Új Tükör, 1986/ 43. 29.

“És a könyvből Várkonyi Zoltán elegánsan pergő, izgalmas és érdekes, gondolatainkat és érzelmeinket egyaránt lekötő, jó filmet rendezett. Méghozzá olyat, amelynek nem nagyon ártott három évtizedes kiesés. Hegyi Barnabás operatőri munkája is időtálló, s a színészek is úgy játszanak, hogy ma sem jobban! Nem csak egy politikailag, társadalmilag, sőt ma már történelmileg hasznos és tanulságos, érdekes és mélyre ásó filmet látunk a voluntarista, a látszatsikereket hajhászó politika csődjéről. Hanem mindezt igazi sorsok tükrében szemlélhetjük, átélhető szerelmi, emberi viharok sodrában.” Barabás Tamás: Keserű igazság. In: Esti Hírlap, 1986/ 236. 2.

A politikai dráma első nyilvános díszbemutatója 1986-ban volt. A becses eseményen már nem tudott minden alkotó jelen lenni. A film rendezője, Várkonyi Zoltán, operatőre, Hegyi Barnabás, társírója Nádasdy László, valamint szereplői, Barsi Béla, Molnár Tibor, Ascher Oszkár emléke előtt egyperces néma csenddel tisztelgett a nagyérdemű és a résztvevő stáb, köztük Gábor Miklós, Bessenyei Ferenc, Ruttkai Éva, és Szemere Vera.

“Mit mondhatnék Ruttkai Éváról? Szólamszerű-e, ha ezt: nagy ígéret volt a képen, nagy művész ma.” Zay László: Az igazság íze. In: Magyar Nemzet, 1986/ 41. 7.

Ruttkai Éva a ’86-os vetítés sorozat díszbemutatóján még jelen lehetett, nem sokkal a premier után búcsúztak tőle…. Tiszteletére posthumus vetítést is rendeztek a Keserű igazság kapcsán.

Fotó/ forrás: Schandl Teréz/ NFI

Ennyi év távlatából még mindig időszerű és kissé sem avítt ez a film, hiszen kortalan kérdéseket dolgoz fel.

“Jó lesz a film? Fájó sebbe vág bele? Az előbbi kérdésre még nem tudunk válaszolni. Az utóbbira pedig hadd feleljen a főszereplő Bessenyei Ferenc. Bátor, őszinte filmet csináltunk. Keserű igazságot mondunk vele valamennyiünknek – és hogy végre kimondtuk, azt hiszem, már ezzel is sokat segítettünk.” Nóti Ilona: A keserű igazság. In: Esti Budapest, 1956/ 223. 4.

Kiemelt fotó/ forrás: Schandl Teréz/ NFI

A cikk az ADT segítségével készült.