Egy pikoló világos

Egy pikoló világos

Jampik kontra elkötelezettek, züllők kontra kötelességtudók. Tánc, muzsika, strand, napszemüveg, pöttyös ruci, külváros, kockás terítő, és egy pikoló világos. Gabor Szabo és a Martiny zenekar. Cséri Julika coming of age sztorija a szoci Budapest kereszttüzében.

Szellős, friss filmművészet

“A filmnek levegője van. Máriássy Félix, a rendező, nagyvárosi, sőt tipikusan pesti légkört teremt. Szürke bérház, szemetes lépcsőház, futballozó gyermekektől hangos udvar a Szondy utcában, a maga jellegtelen jellegzetességével, a Fekete Rigó vendéglő, egykedvű pincérrel, vigyorgó képű dobossal, búgó hangú dizőzzel, és dupla cipőtalpú törzsvendégeivel – ezeket a színtereket árasztja el a rendező a város hangulatával.” Halasi Mária: Egy pikoló világos. In: Film Színház Muzsika, 1955/ 51. 5.

“Eiben István képei úgy játszanak a fény-árnyék hatásaival, a filmnek olyan hangulatot és színt adnak, hogy nevét nem utolsó, de első helyre kellett volna leírni.” Halasi Mária: Egy pikoló világos. In: Film Színház Muzsika, 1955/ 51. 5.

A francia lírai realista és neorealista stílusvilágot ötvözve, egy sajátos, ízig-vérig a szerzői film irányába mutató film egyike az Egy pikoló világos. Máriássy Félix rendezése az első olyan alkotások egyike, amely a korlátolt szocialista realista filmkultúrát hivatott meghaladni.

A szocialista realizmus és a sematizmus ellen

A sematizmus évei után (1949-1954) a szabotázsfilm (Dalolva szép az élet, Teljes gőzzel, Civil a pályán) és a termelési vígjáték (Állami áruház, Ifjú szívvel, Én és a nagyapám) szűkös paradigmája után valódi dramaturgiai reform ez a mű – Máriássy Judit forgatókönyve nyomán.

A film tele van autentikus helyszínekkel, külső felvételekkel, a minél hitelesebb közegábrázolás jegyében. A nyitókép (Hősök tere, Dózsa György út, Szondi utca) mintegy a megújulni vágyó filmművészet vizuális ars poeticája.

Coming of age

A sztori valós eseményen alapszik, amelyet gondos karakterábrázolással és árnyalt elbeszélésmóddal illusztrálnak az alkotók. Az Egy pikoló világos Cséri Julika (Ruttkai Éva) és Kincse Marci (Bitskey Tibor) felnövéstörténeteként, fejlődéstörténeteként is értelmezhető.

Az új generáció, a háború utáni ifjúság megváltozott értékrendjének aspektusaival.

A fiatalság útkeresésének reprezentációja már előlegezi a ’60-as évek fiataljainak atmoszféráját. (Nem véletlen, hogy éppen a híres Máriássy-osztály tagjai, a magyar új hullám rendezői – Szabó István, Rózsa János, Kardos Ferenc, Huszárik Zoltán – viszik tovább az itt érzékelhető, lírai hangulatvilágot.)

Forrás: médiaklikk.hu

Lélekbúvár

“Mai életünk fontos problémáját veti fel az Egy pikoló világos című új magyar film. Alkotói bátran és alapjában helyes szemlélettel tárták fel az ifjúság erkölcsi problémáit, s ha nem is minden részletében meggyőző – összhatásában üdvözlésre méltóan helyes és kivitelezésében művészi filmet alkottak.” Lenkei Lajos: Egy pikoló világos. In: Esti hírlap, 1955/ 306.

“A rendező, Máriássy Félix útján újabb jelentős lépés az Egy pikoló világos. Belülről mutatja a hősök lelkivilágát, s a jelenetek beállítása a legfontosabb érzelmeket közvetíti.” Lenkei Lajos: Egy pikoló világos. In: Esti hírlap, 1955/ 306.

Forrás: Film Színház Muzsika, 1955/ 51. 1. ADT
Forrás: port.hu

Fiatalok, fiatalok! És a jampik?

A filmet 1955 karácsonyán mutatják be, s a propagandisztikus szocialista realista műsztori helyett valódi problémával találkozhatnak a nézők a mozivásznon. A fiatalok az Egy pikoló világos snittjei mentén igazi párhuzamot találhatnak saját világukkal, és az oktatófilm helyett önreflexiós lehetőséggel gazdagodhatnak.

“Most a fiatalok veszik birtokukba a mozivásznat. Róluk szól ez a film s nem is akárhogyan a felvevőgép lencséje ezúttal ifjúságunk életének nagyon fontos részére, erkölcsi arculatának lényeges vonásaira irányult. Az Egy pikoló világos Cséri Julika eltévelyedésének körülményeit körülményeit és önmagára találásának, felemelkedésének útját rajzolja meg. (…) Ruttkai Éva ebben a szerepében emberien s éppen ezért nagyon hitelesen eleveníti meg a megtévesztett s őszinteségét megőrző, de mégis a züllés útjára lépő s onnan felemelkedő Cséri Julika alakját, egész egyéniségét.” Simon Gy. Ferenc: Kincse Marci győzelme. Az Egy pikoló világos című új magyar film bemutatójára. In: Szabad Ifjúság, 1955/ 303. 4.

Forrás: Film Színház Muzsika, 1955/ 51. 5. ADT

Tudtad?

A Fekete Rigó vendéglőben muzsikáló Martiny zenekar egyik tagja Szabó Gábor, a később Gabor Szabo néven világhíres amerikai jazz zenész.

Kiemelt fotó/ forrás: imdb.com

A cikk az ADT segítségével készült.