A császár parancsára

A császár parancsára

“Az év elején végre bemutatják az Uránia Filmszínházban az évek óta készülő és végre befejezett “új magyar filmet”. Kioltott lángok az Uránia moziban. Európai munkatársunk jelentése. In: Délamerikai Magyarság, 1958/ 3872. 5.

Az eredetileg 1955-ben forgatott film a francia felvilágosodás és forradalom magyar hatásairól, ezen belül is a Martinovics-féle összeesküvésről szól. A hazai műfajfilm egy kiemelkedő rendezője, Bán Frigyes (Rákóczi hadnagya, Szent Péter esernyője, Szegény gazdagok) ezúttal is igényes gárdával együttműködve közvetíti a magyar történelem egy kiélezett és tragikus periódusát.

Forgatás Sopronban, werk / Forrás: Fortepan
Forgatás Sopronban, werk / Forrás: Fortepan
Forgatás Sopronban, werk / Forrás: Fortepan
Forgatás Sopronban, werk / Forrás: Fortepan

Barabás Tibor írónak (Állami áruház, Rákóczi hadnagya, Rab Ráby) nem volt gördülékeny feladata a forgatókönyvvel, hiszen a politikai viszonyok megnehezítették a munkafolyamatot, többször kellett újraírnia a scriptet.

Az 1956 májusára elkészült színes film eredeti címe Kioltott lángok lett. Nagyszabású premiert terveztek, ez azonban a forradalmi események miatt elmaradt. 1958-ban mutatták be végül az alkotást, megváltozott címen: A császár parancsára.

“A Kádár-kormány azután törhette a fejét, mi legyen a film címe? Hiszen ez is egy levert forradalomról szólt. A cím túlságosan veszélyes. Nem hívhatják “Kioltott Lángok”-nak. Legjobb szerették volna elsikkasztani az egész filmet, de túl sokat írtak már róla. A forradalom évfordulójára tervezték a bemutatót, de meggondolták, hogy ez nem lenne bölcs dolog. Végül bemutatják a közeljövőben A “Császár Parancsára” címmel. Úgy beszélnek a film bemutatójáról, hogy kioltották a lángokat, a császár parancsára.” Kioltott lángok az Uránia moziban. Európai munkatársunk jelentése. In: Délamerikai Magyarság, 1958/ 3872. 5.

Ruttkai Éva, Molnár Tibor / Forrás: port.hu

Lotti és a többiek

Ruttkai Éva az öntudatos, Bécsben tanult, olvasott, a felvilágosodás eszméiért rajongó ifjú hölgyet, Lottit alakítja, aki beleszeret a vele szellemi rokonságban álló, ám jóval korosabb Hajnóczy Józsefbe. Lotti karaktere merőben meghaladja a 18. századi női reprezentációs kereteket. A megszokott, éretlen, naiv, álmodozó, sziruposan romantizált női prototípussal ellentétben itt egy tettrekész, sorsát maga irányító nőt látunk.

Noha, nem ez a legismertebb Ruttkai filmek egyike, alakítása elementáris erővel hat alakítása a nézőre, amely szinte uralja a kilencven perces játékidőt. Nem játsza – éli a szerepét, átütő erővel.

“A film legnagyobb művészi élményét Ruttkai Éva Lotte alakítása nyújtja. A sugárzó tehetségű fiatal művészről évek óta mondjuk, hogy az igazán nagy színész ígéretét hordja magában: most már nyugodtan állíthatjuk, hogy ez az ígéret beteljesedett.” Majoros István: A császár parancsára. In: Népakarat, 1957/ 273. 4.

“Ruttkai Éva sajátos, egyéni bája maradéktalanul érvényesül Lotte alakjában.” Hajdu Ferenc: A császár parancsára. Magyar történelmi film. In: Magyarország, 1957/ 41. 9.

A kitűnő casting olyan partnereket hoz, mint például Pálos György (Martinovics Ignác), Kállay Ferenc (Sehy), vagy Somló István (Barco generális), Makláry Zoltán (Kohlmayer), Somogyi Erzsi (Kohlmayerné).

Ruttkai Éva, Makláry Zoltán, Bessenyei Ferenc. Forrás: Virtuális Diamúzeum
Bessenyei Ferenc, Ruttkai Éva. Forrás: Virtuális Diamúzeum
Somogyi Erzsi, Ruttkai Éva. Forrás: Virtuális Diamúzeum
Ruttkai Éva, Kállay Ferenc. Forrás: Virtuális Diamúzeum
Bessenyei Ferenc, Ruttkai Éva. Forrás: Virtuális Diamúzeum
Ruttkai Éva. Forrás: Virtuális Diamúzeum
Somló István, Bessenyei Ferenc, Ruttkai Éva. Forrás: Virtuális Diamúzeum

Kiemelt fotó/ forrás: port.hu

A cikk az ADT segítségével készült.