“Az év elején végre bemutatják az Uránia Filmszínházban az évek óta készülő és végre befejezett “új magyar filmet”. Kioltott lángok az Uránia moziban. Európai munkatársunk jelentése. In: Délamerikai Magyarság, 1958/ 3872. 5.
Az eredetileg 1955-ben forgatott film a francia felvilágosodás és forradalom magyar hatásairól, ezen belül is a Martinovics-féle összeesküvésről szól. A hazai műfajfilm egy kiemelkedő rendezője, Bán Frigyes (Rákóczi hadnagya, Szent Péter esernyője, Szegény gazdagok) ezúttal is igényes gárdával együttműködve közvetíti a magyar történelem egy kiélezett és tragikus periódusát.
Barabás Tibor írónak (Állami áruház, Rákóczi hadnagya, Rab Ráby) nem volt gördülékeny feladata a forgatókönyvvel, hiszen a politikai viszonyok megnehezítették a munkafolyamatot, többször kellett újraírnia a scriptet.
Az 1956 májusára elkészült színes film eredeti címe Kioltott lángok lett. Nagyszabású premiert terveztek, ez azonban a forradalmi események miatt elmaradt. 1958-ban mutatták be végül az alkotást, megváltozott címen: A császár parancsára.
“A Kádár-kormány azután törhette a fejét, mi legyen a film címe? Hiszen ez is egy levert forradalomról szólt. A cím túlságosan veszélyes. Nem hívhatják “Kioltott Lángok”-nak. Legjobb szerették volna elsikkasztani az egész filmet, de túl sokat írtak már róla. A forradalom évfordulójára tervezték a bemutatót, de meggondolták, hogy ez nem lenne bölcs dolog. Végül bemutatják a közeljövőben A “Császár Parancsára” címmel. Úgy beszélnek a film bemutatójáról, hogy kioltották a lángokat, a császár parancsára.” Kioltott lángok az Uránia moziban. Európai munkatársunk jelentése. In: Délamerikai Magyarság, 1958/ 3872. 5.
Lotti és a többiek
Ruttkai Éva az öntudatos, Bécsben tanult, olvasott, a felvilágosodás eszméiért rajongó ifjú hölgyet, Lottit alakítja, aki beleszeret a vele szellemi rokonságban álló, ám jóval korosabb Hajnóczy Józsefbe. Lotti karaktere merőben meghaladja a 18. századi női reprezentációs kereteket. A megszokott, éretlen, naiv, álmodozó, sziruposan romantizált női prototípussal ellentétben itt egy tettrekész, sorsát maga irányító nőt látunk.
Noha, nem ez a legismertebb Ruttkai filmek egyike, alakítása elementáris erővel hat alakítása a nézőre, amely szinte uralja a kilencven perces játékidőt. Nem játsza – éli a szerepét, átütő erővel.
“A film legnagyobb művészi élményét Ruttkai Éva Lotte alakítása nyújtja. A sugárzó tehetségű fiatal művészről évek óta mondjuk, hogy az igazán nagy színész ígéretét hordja magában: most már nyugodtan állíthatjuk, hogy ez az ígéret beteljesedett.” Majoros István: A császár parancsára. In: Népakarat, 1957/ 273. 4.
“Ruttkai Éva sajátos, egyéni bája maradéktalanul érvényesül Lotte alakjában.” Hajdu Ferenc: A császár parancsára. Magyar történelmi film. In: Magyarország, 1957/ 41. 9.
A kitűnő casting olyan partnereket hoz, mint például Pálos György (Martinovics Ignác), Kállay Ferenc (Sehy), vagy Somló István (Barco generális), Makláry Zoltán (Kohlmayer), Somogyi Erzsi (Kohlmayerné).
Kiemelt fotó/ forrás: port.hu
A cikk az ADT segítségével készült.
