Angliai Erzsébet

Angliai Erzsébet

Bemutató: Vígszínház, 1969. 01. 30. (rendező: Várkonyi Zoltán).

Festői kompozíciók és erőpróba

A Vígszínház az Amerikai Elektra bemutatója (1963 október) óta nem jelentkezett ilyen grandiózus volumenű történelmi játékkal. VIII. Henrik és Boleyn Anna lányának szerepe óriási kihívást és erőpróbát jelentett Ruttkai Éva számára, hiszen a négyórás előadás minden percében jelen volt a színpadon.

“Az energia próbája is ez a darab: a törékeny Ruttkai csakugyan királynői forrásokkal rendelkezik.” Ungvári Tamás: Angliai Erzsébet. Ferdinand Bruckner történelmi játéka a Vígszínházban. In: Film Színház Muzsika, 1969/ 27. 12.

Fábri Zoltán díszlet- és jelmeztervei tökéletesen idézték vizuálisan az angol történelem egy fontos periódusát, Várkonyi Zoltán rendezésében a montázs-szerű dramaturgia és a remek színészvezetés pazar színpadi kompozíciót eredményezett.

“A színészi teljesítmény Várkonyi Zoltán sikeres rendezői vezetésének eredménye is. (…) A szcenika remek segítőtársának bizonyult. Fábri Zoltán mesteri díszletei és jelmezei – miközben operaházi gazdagságú látványosságot jelentenek , s egységes stílusukkal hűen követik az angol barokk valóságát (…).” Geszti Pál: Angliai Erzsébet. Bruckner színműve a Vígszínházban. In: Film Színház Muzsika, 1969/ 6. 7.

Próba, Kovács Istvánnal. Forrás: Képes Újság, 1969/ 3. 6. ADT
Forrás: Film Színház Muzsika, 1969/ 6. 7. ADT

Ruttkai szerint

“Angliai Erzsébet nem csak bonyolult asszonyi lélek, hanem emberóriás is. Uralkodása alatt lett nagyágyú Anglia; a szellemi élet felvirágzott. VIII. Henrik és Boleyn Anna gyermeke. Felnőttségében is vérgőzös gyermekkori emlékeket őriz. Az anya halála, a lefejezések, az erőszak… Még tizenöt éves sincs, amikor Seymor tengernagy kivégzését kell végignéznie, hogy bebizonyítsa, nem visel tőle gyermeket. És mégis szereti az uralkodást és nem áll tőle távol a kegyetlenség sem. Egyetlen lehetősége a folyamatos cselekvés. Túlfeszített életében csupán akkor boldog, amikor úgy érzi, hogy Anglia nélküle elpusztul. Emberi nagyságra az is jellemző, hogy nem háborúval akarja Angliát naggyá tenni, hanem ésszel. Sziporkázóan okos, fölényes és nőies, bölcs és megfontolt, máskor meg szenvedélytől izzik.” L.É.: Angliai Erzsébet: Ruttkai Éva. In: Fim Színház Muzsika, 1968/ 52. 4.

“Erzsébet alakja évszázadokon át üzeni: mennyi nagyság, okosság, mennyi szenvedély sűrűsödhet egy bonyolult asszonyi lélekben! A kor, amelyben élünk, felfogható úgy is, mint az egyéniség forradalmi felszabadulásának vajúdása; sokszorosan vonatkozik ez a női egyéniségre, amelynek nem csak a társadalmi adottságok, hanem az előítéletek korlátait is le kell döntenie. Ezért örülök annyira ennek a szerepnek…” F.J.: Kedvenceink – Ruttkai Éva. In: Igaz Szó, 1969/ 7. 56.

Forrás: Film Színház Muzsika, 1969/ 7. 10. ADT

“Ruttkai Erzsébet”

Noha a kritikák nem dicsérték, olykor kifejezetten ítélkezően vallottak Ferdinand Bruckner darabjáról, a vígszínházi produkció rendezése, szcenikája és a színészi játék méltányos elismerésre jutott. A spanyol királyt alakító Básti Lajost, Ernyei Béla Essexét, Szakáts Miklós Ceciljét, és Tomanek Nándor Francis Baconjét egyöntetűen kimagasló teljesítménynek vélik a korabeli sajtóvisszhangok. Ruttkait pedig, mint mindig: rendkívülinek tartják.

“Ruttkai Éva ezt a bonyolult, végletekkel teli, gyerekes-férfias-nőies bölcset rajzolta meg, hogy a színpadi a színpadi kavalkád végén szomorú rezignációval pillantson vissza a királynő diadalmas uralkodására. Nem a győztest, a leigázót éreztem benne, hanem az embert és a nőt, akinek búcsúznia kell az álmaitól.” Demeter Imre: A hét portréja Ruttkai Éváról. Királynő. In: Film Színház Muzsika, 1969/ 7. 10.

“A rendezés legfőbb érdeme azonban Ruttkai Éva játéka. Rajta múlik, hogy időnként elfelejtkezünk az írói címkékről, és azt érezzük: ennek a királyi asszonynak egyénisége van. Egyénisége egy olyan korban, amikor még a férfiak is kötelező ruhának érezték a magatartás és a gondolkodás sablonjait. (…) Ruttkai Éva produkál. Egyébként az ő kedvéért már-már azt is hajlandók vagyunk elhinni, hogy ilyen volt Angliai Erzsébet – s ha nem is volt ilyen, kit érdekel az igazi?” Bernáth László: Angliai Erzsébet. Bemutató a Vígszínházban. In.: Film Színház Muzsika, 1969/ 26. 2.

“Ruttkai Éva kitűnő Erzsébet volt, uralta a színpadot, de nem törte össze. Hallatlanul érzékeny színésznő, Erzsébetje egyszerre volt királyi és emberi.” J.C. Trewin: Színházi élet Budapesten. Angliai Erzsébet. In: Színház, 1970/ 3. 26.

Forrás: Színház, 1969/ 7. 3. ADT

Erzsébet – általában

“… – valamennyi cselekedetét a pszichológia, a szerelem, a belátás, jóság, igazságtalanság vagy igazságosság mérték-rendszerével közelíti meg. Holott a kor legfőbb mozgatóereje a történelmi helyzet kényszere volt, az évszázad parancsa maga.” Geszti Pál: Angliai Erzsébet. Bruckner színműve a Vígszínházban. In: Film Színház Muzsika, 1969/ 6. 7.

Kiemelt fotó/ forrás: Színház, 1969/ 7. 3.

A cikk az ADT segítségével készült.