Anna Karenina

Anna Karenina

Bemutató: Vígszínház, 1964. 11. 05. (rendező: Horvai István).

Anna drámája – más körülmények közegében ma is lejátszódhatna. S ha van is Annában gyengeség, akkor is nagy ember, aki nem akar konvenciók és hazugságok között élni. Én szeretem Annát, mélyen szeretem, (…). Annát azonban nem csak szeretem, tisztelem is, és a legmodernebb drámairodalomban is több olyan alakot látok, aki nem születhetett volna meg Tolsztoj nélkül… Tolsztoj? Hány élő asszonyból, hány valóságos drámából gyúrhatta össze Anna Kareninát?Szeretem Annát. Beszélgetés Ruttkai Évával. In: Ország-Világ, 1964/ 49. 19.

Víges Tolsztoj

Tolsztoj műve egyszerre éles társadalomkritika és a szenvedély kíméletlen kritikája. Anna, Vronszkij és Karenin története számos adaptációt megélt már, amelyekből a film- és színháztörténet egyaránt jelentős gyűjteményt tart számon. Varsányi Irén, Bajor Gizi, Greta Garbo, Vivien Leigh mellett, Ruttkaival teljes a Karenina-kör.

 „És most szinte természetes, hogy a Vígszínház is lehetővé akarta tenni kivételes tehetségű színésznőjének, Ruttkai Évának, hogy a nagy elődök után ő is életre kelthesse ezt a csodálatosan gazdag és szépséges nőalakot.Létay Vera: Anna Karenina. Tolsztoj regényének színpadi változata a Vígszínházban. In: Népszabadság, 1964/ 282. 8.

Horvai István rendező Németh László segítségével készítette el a regényből adaptált szövegkönyvet. A tolsztoji E/3-mas típusú elbeszélést E/1-re váltották, s így számos belső monológ színezte az egyébként hosszú, négyórás előadást. A rendhagyó darab szinte képregény-szerű, szkeccsekből álló jelenetek láncolatából állt.

Forrás: ADT

Visszapillantó

A Vígszínház 1964-es bemutatója előtt kétszer dobbantott Budapest az Annával. Először a Magyar Színház, 1910-ben, Góthné Kertész Ella főszereplésével, majd – szintén a Magyar Színház – 1949-ben, Bajor Gizi emblematikus fellépésével. Ezen utóbbi előadás érdekessége, hogy az ifjú Ruttkai Éva is feltűnt benne (a tömegjelenetek alkalmával), Barlay Gusztáv partnereként.

„Karenina Éva”

“De Ruttkai Éva Karenina Évát játsza most a Vígszínházban. Nem Annát, Évát.” Molnár Gál Péter: Éva. In: Népszabadság, 1964/ 268. 10.

Ruttkai számára számos színházi hősnő megformálása (például a Cyrano de Bergerac Roxanja, a Háború és béke Natasája, Szent Johanna, az Ilyen nagy szerelem Lidája, Júlia) méltó tréning volt arra, hogy pályájának egyik csúcspontjává segítsék Anna Karenináját. Nem csupán remek szakmai tapasztalatot, hanem kiváló olvasmányélményt is jelentett számára a tolsztoji mű. Háromszor olvasta a regényt. Először egészen fiatalon, gyermeklányként, majd az 1949-es Bajor előadáskor, végül közvetlenül az 1964-es próbaidőszak előtt.

Hogy mit éreztem? Azt, hogy istenem, hogyan is lehet ezt eljátszani? Egy asszony él vitrinbe zártan, és senki sem tudja róla, hogy a legbensőbb lényében mekkora szenvedély lappang. Valami ilyesmit mond Vronszkijnak: „Ne beszéljen nekem a szerelemről, mert nekem az többet jelent, mint gondolná…” Jön a váratlan szélvihar, és kitárja az ablakokat. Anna világos pillanataiban érzi és tudja, hogy őt ez a pusztításba sodorja, mégis minden utat végig jár. Megpróbál élni, megpróbál boldog lenni, küzd a sorsa ellen. Nem tudom, még ma sem, hogyan lehet ezt színpadon eljátszani, mert Anna útjai perzselnek az ellentmondástól. A Horvai-féle feldolgozásban, nem csak a tettek, hanem a gondolatok is kifejezésre jutnak, és ezzel még bonyodalmasabbá, differenciáltabbá válik a figura és a színpadi alakítás lehetősége is.Gách Marianne: Anna vagyok – reggeltől estig. Premier előtti beszélgetés Ruttkai Évával. In: Film Színház Muzsika, 1964/ 38. 6.

Kiemelt fotó/ forrás: Keleti Éva/ Szigethy Gábor: A Ruttkai. Budapest, Terra-Kossuth Nyomda, 1987.

A cikk az ADT segítségével készült.